Tekintsük át röviden hogy az orvosi kutatások szerint mi történik testünkben amikor komoly stresszhelyzetbe kerülünk. Nagyon rövid idő alatt egy sor fontos változás megy végbe bennünk: Ezt az élettani folyamatot a vegetatív idegrendszer váltja ki, és vészhelyzetben életmentő lehet. Az agy felszabadítja és a szervezetbe juttatja a kortizol és adrenalin stresszhormonokat, amelyeket az agyalapi mirigy és a mellékvesekéreg termel. Ennek hatására a szív gyorsabban ver, a vérnyomás emelkedik, az izmok megfeszülnek, az érzékek élesebbé válnak, az anyagcsere megváltozik, és a vér azokba a szervekbe áramlik, amelyekre leginkább szükség van egy támadás kivédéséhez.
A pszichés hatások félelmet, feszültséget, és idegességet váltanak ki. Ha a stressz nem szűnik meg rövid időn belül, a test tartósan reakcióra kész, felfokozott állapotban marad. A folyamatos stresszhatás testi és pszichés tünetekhez, szorongáshoz, depresszióhoz, szívpanaszokhoz, izomfájdalmakhoz, stb. vezethet, később gyakran valamilyen súlyos betegség is kialakul. Ha a test teljes készültségi állapotba kerül, a légzés felületes és szapora lesz. Ez csökkenti az oxigén ellátást (pedig stresszhelyzetben éppen nő az oxigénigényünk), ami nélkülözhetetlen a sejtek fennmaradásához, és egészséges működéséhez. A tartós készültség egyes testműködéseket le is állít, ill. csökkent, így az anyagcserét, aminek emésztési zavar lehet a következménye. A stressz a keringést és az immunrendszert is megterheli, gyakran a test legsérülékenyebb pontjait támadja meg. A stressz legsúlyosabb hatásait a keringési rendszer szenvedi el. A megemelkedett kortizol emeli a vér koleszterin - és egyéb lipid tartalmát, felgyorsítja az érelmeszesedés és egyéb, érfalsérülésre utaló elváltozások kialakulását, károsodást okoz a szívizomban, rendezetlen szívritmust és mellkasi fájdalmat is okozhat. Egyre több bizonyíték van a stressz negatív hatásáról az immunrendszerre, mert a stresszhormonok gátolják azoknak a fehérvérsejteknek a működését, amelyek leküzdik a betegségeket. Az immunrendszer azért is megsínyli a krónikus stresszállapotot, mert legjobban pihenés és alvás idején tud működni, a stressz viszont a test tudatos, akaratlagos működéseit, segíti elő. A többletstresszhormon az agy emlékezetközpontjában, a hippocampusban sejtállományveszteséget, így emlékezetgyengülést, súlyos esetben emlékezetkiesést is okozhat. A nők esetében az adrenalin szint emelkedésének különös jelentősége van, ugyanis termelésének növekedésével egyenesen arányba csökken a női hormonok előllítása. Ez pedig szinte az összes nőgyógyászati kórkép kialakulásában szerepet játszhat, a szexuális problémáktól kezdve a meddőség, a terhességi panaszok, a különböző vérzési rendellenességek, és a menopauzában jelentkező tünetek kialakulásáig.
A stressz egészségkárosító hatását egyrészt az életünk adott időszakában elszenvedett stressz mennyisége határozza meg, másrészt az hogy miként reagálunk rá. A reagálás mikéntjét pedig meghatározhatják egyrészt neveltetésbeli különbségek, környezeti, családi, munkahelyi körülmények, másrészt az egyén életében korábban elszenvedett események, traumák, az illető személyiség hozzáállása is. Ha a stressz átlép a veszélyes sávba, különböző viselkedésbeli, érzelmi, szellemi, és testi tünetekben nyilvánul meg, melyek jelzik, hogy azzal a stresszmennyiséggel már nem tudunk megküzdeni. Ilyenkor már érdemes külső segítséget is igénybe venni.
A Facebook adatlapodon később is megtalálod ezt az oldalt, ha a Megosztás gombra kattintasz.